Maróy Krisztina, az egyik legnagyobb hazai divatmagazin, a Glamour főszerkesztője, aki fordulatos karrierjét maga is modellként indította. Ebben a beszélgetésben egykori kollégáival beszélget a szakma fejlődéséről, a modelleket övező előítéletekről és azok meghaladásáról. Meghívott vendégei Etter Dalma, a Visage Models modellje és Fehér Orsi, az Attractive Models ügynökség tulajdonosa.

Ma már nincs test ruha nélkül - de vajon van ruha test nélkül? Mi történik, ha maga a ruha, amit eddig szorosan a testtel együtt értelmeztünk, nem kézzel fogható, és nem felvehető? A mesterséges intelligencia térhódítása a divatipart sem „kímélte”, számos új lehetőséget teremt nem csak a tervezési folyamatokhoz - hanem olyan új nézőpontokat is felvet, amelyek miatt érdemes lenne újratárgyalnunk, mit is nevezhetünk ma öltözködésnek. Huszár Fannival, Pécz Teklával és Németh Veronikával az AI divattervezés lehetőségeire és hiányosságaira is kitérünk. Megvitatjuk a technológia etikai kérdéseit, mint például a fenntarthatóság, az eredetiség és a kreativitás jövőbeli kilátásait. Milyen hatással van az mesterséges intelligencia a divattervezőkre, és hogyan alakítja át a klasszikus tervezői munkafolyamatokat? Mennyire (de)formálják önképünket az AR filterek? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ a divat rendszereinek jövőjével kapcsolatban.

A divat testgyakorlat, a testhez való viszonyunk művészete. A konceptuális divat ezt a viszonyt radikalizálja. Tárgyakat teremt. Tárgyak létmódjára, anyagszerűségére kérdez rá. Tárgyfilozófia. A TÁRGY/ANYAG/ÁGENCIA kiállításon olyan tervezők munkáiból válogattunk, akiknél a testtel érintkező tárgyaink megkérdőjelezése és újraértése a cél.

Sokan nem gondolunk bele, hogy a rajtunk lévő ruhadarabok hogyan jönnek létre. Miközben az egyre kedvezőbb ajánlatokért az online üzletek termékkínálatát versenyeztetjük, vajon a szemünk előtt vannak-e azok a szakemberek, akik a termékeket készítik? Milyen körülmények között, milyen órabérben dolgozhatnak? Magasabb-e a gyártási ár, ha a termék is magasabb áron kerül forgalomba? A „made in...” címke valóban abban az adott országban került fel az árura?

Vígh Violetta filmjei a könnyűiparban nagyon jellemző nemi szegregációt mutatják be, amelyek a múltba visszatekintve a szocialista ruhagyárak működéséről fogalmaznak meg kritikát.

Dobos Emese kutató, Benczik Judit szabász-modellező oktató és Vigh Violetta media designer a hazai könnyűipar állapotáról és utánpótlásképzés nehézségeiről beszélget, előrevetítve egy lehetséges pozitív forgatókönyvet.

A streaming-platformokon megsokasodtak a divattervezőkhöz és a divatiparhoz kapcsolódó sorozatok (The New Look – AppleTV, Becoming Karl Lagerfeld - Hulu, Cristóbal Balenciaga – Disney+). A sokszor a ""couture porn"" vádjával illetett sorozatok nem csak a divat esztétikájáról szólnak, hanem bemutatják az iparág profitorientáltságól és művészi önkifejezésről egyaránt szóló hatalmi játszmáit. Ebben a beszélgetésünkben média- és divatszakértők segítségével arra keressük a választ, mennyire transzparensen jeleníti meg a kortárs komplex sorozatgyártás a divat összetettségét. Beszélgetőpartnereink: Hermann Veronika PhD (médiakutató, az ELTE adjunktusa), Szentesi Réka (divatkutató), abeszélgetést moderálja Keszeg Anna PhD (kultúrakutató, a MOME/BBTE egyetemi docense, a Terike from Budapest, alapítója)

Egy olyan divatbemutatóra invitálunk, ahol először nem a ruhákat, hanem a ruhakészítés első produktumát mutatjuk meg nektek, a szabásmintákat. Miért fontos ez? Mert ahogyan a tudatos fogyasztóként kíváncsiak vagyunk arra, hogyan készül az étel, amit elfogyasztunk, fontosnak tartjuk azt is, hogy hogyan készül az a ruhadarab, ami nap mint nap a bőrünkhöz ér. Gyertek el a szabásmintakiállás-megnyitónkra, amelyet Kovács Adél trendkutató és Kele Ildikó divattervező kurátori együttműködésével hoztunk létre. Vajon kitaláljátok, hogy melyik ruha melyik papírformából készült el?